Mindennapi pszichológia
“Hogyan kóstoljam meg úgy, hogy nem eszem belőle?”
a Forráspont Párkapcsolati- és családkurzusa
a Gál Ferenc Főiskola Klébelsberg-termében
A mindig csütörtöki napon, 16.00 – 17.30 óráig tartott előadások nyitottak, bárki érdeklődőt szeretettel látunk akár egyetemista, akár nem. Érdeklődni a Forráspont elérhetőségein lehet.
Tervezett témáink 2018. őszén:
| 2018.szept.20. | Mindenkinek kell egy edző – önismeret |
| 2018.szept.27. | Kommunikáció a családban és a párkapcsolatokban |
| 2018.okt.4. | Önmanagement, self-branding |
| 2018.okt.11. | A felelősség és a függetlenség kérdőjelei: mit is jelent felnőtté válni? |
| 2018.okt.18. | Stressz, szorongás, konfliktus – oldani, tűrni, kezelni |
| 2018.nov.8. | Ismerkedés, együttjárás, párkapcsolat, szexualitás |
| 2018. nov.15. | Tervezni érdemes, miért nem elég álmodozni? |
| 2018.nov.22. | Karrier és/vagy család |
| 2018. nov.29. | Családtervezés – természetesen? |
| 2018.dec.6. | Egy házaspár igaz története |
BESZÁMOLÓINK AZ ELŐADÁSOKRÓL
- 2018. szeptember 20.; Tajti Péter: Mindenkinek kell egy edző
cof „Mindenkinek kell egy edző!” – nyitotta kurzusindító előadásunkban az Önismeret témáját Tajti Péter. A Forráspont szakmai vezetője arra vállalkozott, hogy megkeresi a választ arra, miért van/lenne szüksége mindenkinek egy külső szemlélőre, akkor is, ha a saját területén mindent elért, a csúcson van. Alapvető válasza erre az önismeret.
Az önismeret fontosságát több mindennel támasztotta alá az előadó a rendelkezésére álló időben. Kezdve a sokak által ismert Johari-ablakkal, folytatva az ÉN-képről való gondolatokkal, ismeretekkel, mindezeket szemléletesen megtűzdelve személyes életpéldákkal.
Kiderült az előadásból, hogy önismeretünkben meghatározó a visszajelzés jelentősége. Csak mások által tudunk magunkról teljes képet alkotni. A szülők, a környezet, az iskola, a barátok közreműködésével van lehetőségünk többet megismerni belőlünk. És ide tartozik a jó értelemben vett önmegvalósítás, melynek lényege, hogy a lehető legjobb önmagunkat hozzuk ki magunkból, és hogy akarjunk fejlődni.
Előadónk nemcsak a biológiai, szociális, tanulmányi énképekről beszélt, hanem a spirituális dimenzióról is, melyben az istenkapcsolat jelentőségét hangsúlyozta. És a lelkigyakorlat jelentőségét a könyvek mellett. Valamint gyakorlati szempont is bekerült: a fókuszálás elve.
Fontos megemlíteni, hogy nem pusztán önismeretről szóló előadást hallgathattak a jelenlévők, hanem előremutatóak és reményteliek voltak az elhangzottak abból a szempontból is, hogy kiderült: nem vagyunk determinálva semmilyen lelki örökségünk által. A felismert és vállalt belső tartalmakkal együtt lehet élni, és így elfogadva azokat, még változtathatunk is rajtuk.
További képek:
“Ha föl merünk magunknak kérdéseket tenni,
akkor előbb-utóbb cél fogalmazódik meg bennünk.”
2. 2018. szeptember 27.; Tandari-Kovács Mariann: Kommunikáció a kapcsolatokban
“Kapcsolataink azért vannak, hogy gazdagítsuk egymás életét” – hallhattuk dr Tandari-Kovács Mariann előadásában, melyet a Forráspont-kurzus keretein belül tartott a GFF-en szeptember 27-én. A pszichológusnő mesélt, beavatott az erőszakmentes kommunikáció rejtelmeibe, és felhívta a figyelmet: “A kapcsolatokra koncentráljunk, és ne megváltoztatni akarjuk a másikat.”
3. 2018. október 4.; Polgár Zita
Önmenedszment vagy self-branding volt a címe kurzusunk következő előadásának. Polgár Zita azon túl, hogy az ember három alapvető igényéről beszélt, leleplezte a félelemből motivált embert, és előrevetítette, hogy a belső állapot határozza meg a körülöttünk lévő világot. Hogy ez hiányokból áll-e vagy abból, hogy igazán kapcsolatban vagyunk önmagunkkal, abba van beleszólásunk.
“Szeretve lenni, megbecsülve lenni, elismerve lenni.”
“Mindig azt add magadnak, amit a külvilágtól vársz!”
“Az elvárásnak megfelelni akarás az önelfogadás hiányából fakad.”
“Minden teremtmény szeret az lenni, ami.”
4. 2018. október 11.; Szásziné Fehérváry Anikó
Előadónk beszélt a felelősség növekedéséről, mely magától is megtörténhetne a felnőtt korba lépésünk idején, de ez valahogy mégsem “történik” meg csak úgy. A családon kívüli világ hívására mi kell válaszoljunk valami módon. Ha megtaláljuk benne a számunkra vonzót, a kiteljesedésünket elősegítőt, akkor könnyebb azt a lépést megtennünk, ami leválaszt minket a védelmet és táplálékot jelentő családról, szülőkről.
Ami új, azt tekinthetem veszélyforrásnak, de kalandnak is; az én dolgom megtalálni, hogy közeledni vagy távolodni szeretnék tőle. Ezt pedig már az értékrendem befolyásolja, és az a cél, ami jelen korunkat sok területen meghatározza: a fenntarthatóság.
“A jelenben élünk, de a jövőre irányulunk.”
“A felelősség kultúráját kell építenünk, a hibáztató kultúra nem célravezető.”
A gondolatokat, érzéseket megmozgató előadás után még folytatódott a párbeszéd előadó és hallgatóság között, de már inkább egyénileg, négyszemközt.
5. 2018. október 18.; Kovács Dénes
„A stressz életünk sava-borsa, mert ha nem lenne, nem tudnánk semmit elérni. Alapvetően jó dolog.”
Stressz, szorongás, konfliktus – oldani, tűrni, kezelni címmel tartotta előadónk a kurzus következő alkalmát.
In medias res, a dolgok közepébe vágva 4 stresszel kapcsolatos kérdést tett fel a hallgatóknak, melyeket ott helyben mindenki megválaszolhatott magának szóban vagy írásban.
Előadónk beszélt a stressz testi tüneteiről , fiziológiájáról, majd a stressz gyakoriságának növekedésével az érzéseink, belső világunk változásáról: menekülhetnék, sokk, tehetetlenség, ellenállás, vádak. A készenléti helyzetek sokasága miatt a szervezetünk egy idő után nem tud védekezni, ellenállása csökken, megbetegedhetünk. Az így kialakult betegség esély arra, hogy átgondoljuk az életünket, hétköznapjainkat.
Hallhattunk stresszerősítő tényezőkről, a stresszhatás működéséről, majd stratégiákról, amelyek segíthetnek ilyen helyzetekben.
Loyolai Szent Ignác tapasztalata nyomán fogalmazta meg a témahozó, hogy az önismeretben való előrébb jutás – amelynek része a képességeim és korlátaim ismerete – nagy mértékben befolyásolja, (mégpedig pozitívan), hogy mennyire sikeresen küzdöm meg a stresszhelyzeteket.
„Nem az erőkifejtéstől és izzadástól jutunk előre, hanem ha kialakul a személyiségünk.”
Lehet-e egy perc alatt megnyugodni? Mennyi idő kell magunkra naponta ahhoz, hogy a lelkünk feldolgozza a napi történéseket, pláne lebontsa a stresszt? Erről is hallhattunk az Életkerék-felosztás kapcsán, ami ajánlott mindenkinek, aki nem akar stresszesen élni.
“Aludjuk csinosra magunkat!” – alvásban kisimul a lelkünk, helyreigazodnak belső dolgaink.
„Ha jól értékelem a dolgokat, akkor a veszélyből kihívást csinálok, és újraalakul az életem” – biztatott mindenkit Kovács Dénes, , aki stresszmentes, de céltudatos életet kíván mindenkinek.
6. 2018. november 8.: Piros Adorján: Szerelem, szexualitás
“Befészkelte magát az agyamba ez a személy.”
Szerelem, ismerkedés, együttjárás, párkapcsolat, szexualitás. Ez a felsorolás egyfajta időrendiséget is feltételez. Nemcsak Piros Adorján előadásában, hanem jó esetben a való életben is.
A CsaládKözPont munkatársa tudományos alapokon kezdte előadását, kutatási eredményeket hozva arról: van-e helye az agyban a szerelemben, lehet-e tudatosan szerelembe esni stb.
Az udvarlás, ismerkedés témában alapvető különbségtétel napjainkban a szemtől szembe illetve az online ismerkedés. Ezt is körüljárhattuk aznap délután.
Előadónk valamennyi altémához hozott személyes példát az életéből, mellyel színesebbé is tette mondanivalóját, egyszersmind könnyebben megvilágított a témához tartozó részleteket.
A férfi agy – női agy különbségéről pedig interaktív játék indult olyan példamondatokkal, melyeknél nem feltétlen lehet biztosan tudni, hogy nő vagy férfi mondhatja-e.
Milyen tisztázandó kérdéseket érdemes elővenni az együttjárás során vagy akár előtte… Pl. a hűség mint evolúciós kényszer került elő, mégpedig a férfiak szempontjából jelentős tényezőként.
“Vajon fejlődik-e mellettem?” – teheti fel mindenki a kérdést, aki párkapcsolatban él vagy szeretne élni.
“A házasság során a pár egyik tagja többnyire mélyebb kommunikációra vágyik, mint amilyen az a házasságkötés kezdetén volt.”
“Minél több a házasságkötés előtti szexuális partnerek száma, annál gyakoribb a válás egy kapcsolatban.”
“Ha valakivel szexuálisan együtt vagy, gyengébb vagy erősebb kötődés alakul ki köztetek.”
“A gyakori kötődés-megszakítás kötődés gyengüléshez vezet. Olyan ez mint a ragasztó: ha sokszor felszakítom, egy idő után már nem tapad.”
“A pornó erős hatása, hogy elkezdik a pornót nézők mintának tekinteni, és ezáltal a másik emberi méltósága veszít értékéből. Pedig az emberi méltóság fontos érték!”
7. 2018. november 16.: Bucskóné Lehota Ágota
Tervezni érdemes, miért nem elég álmodozni? címmel tartotta előadónk kurzusunk eheti alkalmát.
Feladatunk van az életben – ezzel a gondolattal indította a CsaládKözPont irodavezetője mondanivalóját, majd folytatta: mégpedig az, hogy a lehetséges verziók közül megtaláljuk a nekünk legjobbat.
Azon túl, hogy végigjárt néhány alapkérdést (Honnan jövök?; Ki vagyok?; Hová tartok?), beszélt a célkitűzésekről, a párkapcsolat alakulásának változásáról – ezzel kapcsolatban pedig érzelmi szükségleteinkről.
Az értékorientált életvezetés alapjainak kibontása után a sürgős-fontos örökzöld páros táblázatának élvezetes elemzése következett – saját példákkal, humorral fűszerezve.
Egyik záró üzenetnek tarthatjuk az alábbi bölcsességet:
Nem a másiktól leszünk boldogok, hanem, ha önmagunkkal tudunk kapcsolódni.
8. 2018. november 22.; Kósa Éva
Évi, a British Petrol HR-ese a munkaerőpiaci helyzet felvázolásával kezdte Karrier és/vagy család című előadását. Indítva azzal, hogy mennyire befolyásolja ezt a családból hozott szocializációnk; az hogy szeretjük-e a munkát, amit végzünk; valamint az anyagi motivációk és a lehetőségek is meghatározóak.
Előadónk a reális célok kitűzését hangoztatta – mindkét részről. Ezentúl a fontosabb képességek közé tartozik az alkalmazkodás, de nem elhanyagolható szempont a tapasztalat is – nem csak a munkahelyen megszerzett. A pályakezdők se keseredjenek el: náluk a motivációs levélnek és a diákként megélt felelősségvállalást igényló feladatok teljesítésének lehet óriási jelentősége.
Szóba került még a karrierválasztás kapcsán a prioritások kérdése: “a tudatos, megfontolt döntések elégedetté teszik az embert.” A tudatosság pedig épp azt a kiegészítő pluszt jelentheti – főleg egy pályakezdőnél -, ami nem mérhető években. Ugyanígy meghatározó annak mérlegelése, hogy a gyermekvállalás és a munkavállalás hol helyezkedik el az értékrendünkben, és hogy mik azok a határok, amiket nem akarunk átlépni. A prioritásainkat és előre kitűzött célokat jó, ha nem írják felül pusztán anyagi szempontok. De elhangzott az is, hogy az élettől kapott pofonok is előre vihetnek.
Mi mindennel kell szembenéznie a munkavállalónak? Többek között pl., hogy a tanulmányai – bármennyire remek intézményekbe járt is – egy részét fogja tudni csak az adott munkaterületen használni. A munkaerőpiacra lépve új tanulási folyamat kezdődik. Először is a legmeghatározóbb a vezető, a főnök személye, munkához való hozzáállása, ami nagyban befolyásolja azt, hogyan érzem magam egy munkahelyen.
Nem utolsósorban ennél a témánál is kiemelkedő jelentőségűek a kapcsolatok. A beilleszkedés, együttműködés és az érzelmi intelligencia egyre nagyobb jelentőséggel bír a munka megszerzésében és megtartásában. A mai generáció már maga alakítja kapcsolati hálóját – hangzott el Kósa Évától, aki a munkavállalás receptjét is megadta:
“Egyetlen titka van annak, hogy valaki jól érzi-e magát a bőrében: szereti-e azt, amit csinál.”
9. 2018. november 29.: Hortobágyiné dr Nagy Ágnes
Előadónk a családtervezés természetes módjairól és annak előnyeiről beszélt ezen az alkalmon.
Az egész kurzust hiánypótlónak tartjuk, de ezt a témát a leginkább, mert nem nagyon jelenik meg máshol az egyetemisták életében, és a médiában sem.
Az előadás abból az alapgondolatból indult ki, hogy “A család érték, s a gyermek ajándék.” Döbrentey Ildikó gondolatával élve: “minden gyermek egy titokcssomag”, s szülőként az a feladatunk, hogy kibontsuk ezt a csomagot – emelte ki Ági.
A termékenységtudatos fogamzásszabályozás nem pusztán fogamzásgátlás, hanem ennél sokkal több: odafigyelés, önismeret, a nő számára a testének minél teljesebb elfogadása, a házaspárok számára egymás minél jobb megismerése stb. A fogamzásszabályozás két alapvető pólusa a mesterséges és a természetes módok; míg az előbbi beavatkozást jelent (aminek nagy, sőt súlyos ára lehet), addig az utóbbi pusztán megfigyelést, és abból fakadó döntéseket.
Felelős szülőnek lenni – erre hangolódnunk kell, és tudunk fejlődni benne. Van mit tanulnunk, és ahogy ezen az alkalom is kiderült: van is kitől.
“A fogamzás pillanatában elindul a megismételhetetlen, egyedi és pótolhatatlan emberi élet.”
10. 2018.december 6.: Kiss Ágoston és Terézia
Utolsó előadásunkat rendhagyó módon a Millenniumi Kávéház klubhelyiségében tartottuk, melynek keretében a Kiss házaspár beszélt életük eseményeiről a félév témáinak fényében.
Az őszintén felvállalt élmények meghittségét humorral fűszerező előadók nyíltan beszéltek nemcsak örömeikről, de nehézségeikről és kérdőjeleikről is, amik óhatatlanul jelen vannak egy család, egy házasság keretein belül.
Árnyaltan válaszoltak a Honnan jöttem? kérdésre – tudatosítva, hogy alapvetően egyik család sem jó vagy rossz, amibe beleszületünk, legfeljebb más a mienkhez képest.
A párkapcsolatot megelőző keresés időszakáról szót ejtve beszéltek az elvárásokról, az ismerkedés mikéntjeiről, arról, hogy “mindenkinek megvan az ára”.
A kommunikáció nehézségei és a krízisek is részei a fejlődési folyamatnak, amint a leválás szükségessége és a visszajelzés fontossága. De szóba került a stresszhelyzetek és különbözőségeink kezelése is.
És végül egy gondolat, ami különösen egy házaspár szájából hiteles:
“Egyedül is lehet boldognak lenni. Csak az önző ember tudja elrontani az életét.”
