Javora Katalin (Kitty) vagyok. Mentálhigiénés
szakemberként dolgozom a Piarista Gimnáziumban második éve.
Csoportos, és egyéni formában, diákokkal és tanárokkal egyaránt.
Szeretem a munkámat.
Előzőekben szerhasználókkal és családjaikkal, veszélyeztetett
gyermekekkel és családjaikkal végeztem segítő munkát a Drogambulancián
és a Gyermekjóléti Központban. Különböző témájú csoportokat is vezettem – mint a Hétindító Kávéház, Filmklub, Kortárs Segítő Képzés, Életvezetés.
A Nagyító Alapítványnál néhány évig csoportvezetőként középiskolás diákokat „növesztettünk” készségeik fejlesztésével. Ott ismertem meg a férjemet is. J
Különösen kedvelem, és fontosnak tartom a kamaszokkal, és a fiatal felnőttekkel való foglalkozást, hiszen ők lesznek a következő generáció szülei. És egészségesebb, boldogabb szülők gyermekei egészségesebbek és boldogabbak lesznek… Én két gyermekért lehetek hálás anyuka.
Képződöm; a Magyar Családterápiás Egyesület keretein belül családterapeuta képzésben veszek részt, harmadik éve.
Fontosnak, és a munka részének tartom az „önápolást”, a munkatársak önmagukhoz és egymáshoz való támogató, cselekvő hozzáállását – és ezt, ha lehetőségem adódik rá, képviselem munkaközösségünkben.
Hiszek abban, hogy megfelelő támogatás mellett bárki képes a saját életének felelős „gyógyítójává” válni. Úgy képzelem, a segítő kapcsolat folyamatában építünk valami más típusú talajt, vagy ugródeszkát, amiről aztán biztosabban tovább lehet lépni, tovább lehet ugrani. Vagy szövünk egy hálót, amibe bele lehet esni, ha erre van szükség. De minden esetben hiszek benne, hogy az ember képes rá, hogy magának alkossa meg azt, amire szüksége van. Hogy a megoldásokat megkapjuk a nehézségekkel együtt. És az én dolgom csupán, hogy kísérjek ezen az úton.
